Kezdőlap

Piroska (Eiréne)

emlékérem

Nyitott ablak mellett ülve írok, és közben hallom, hogy kint az udvaron nagy háborúság folyik. Az óvodások összevesztek egy bicikli fölött. Mindenki azzal szeretne játszani, és semmiképp nem tudnak megegyezni, hogy kié legyen először. Egyik sír, másik toporzékol, harmadik kiabál, a negyedik pedig kihasználva a helyzetet, már iramodik is a suttyomban megszerzett biciklivel. Lesz ebből békesség, újra barátság?

Békességet teremteni nem mindig könnyű, sem az óvodában, sem az iskolában, családban, munkahelyen, gyülekezetben vagy épp két ország között. Ki legyen a békéltető, és milyen feltételekhez kössék a fegyverletételt? Örök kérdése ez az emberiségnek, mióta Káin kezet emelt Ábelre.

1088-ban született egy kislány, egy királylány, I. László magyar király és Adelaide rheinfeldi hercegnő elsőszülött gyermeke. Piroskának nevezték el a szülei, akik korán meghaltak, így a kisleány Könyves Kálmán udvarába kerül, innen adják feleségül Komnénosz Jóannész bizánci trónörököshöz. Két birodalmat kívántak kibékíteni ezzel a házassággal, politikai és diplomáciai biztonságot létrehozni a Magyar Királyság és Bizánci Birodalom között. Piroskát nem kérdezték, hogy akarja ezt a házasságot vagy sem, de ösztönösen megérezte, hogy bár törékeny nő, mégis neki jutott a békességteremtés feladata. Nem véletlen, hogy a házasságkötés után az Eiréne nevet vette fel, ami békességet jelent. Azonban nemcsak a neve, hanem ő maga is békés lelkületű volt. Minden tettében megnyilvánult ez az Istentől kapott tálentuma. Korabeli krónikások így írnak róla: „...az alattvalóknak a császári udvarhoz intézett ügyeiben jó közvetítő volt, a nélkülözőket felkarolta, nekik mindenben kezét nyújtotta, szíves volt az alamizsnáskodásban, az özvegyek és árvák támogatásában, a szerzetesek szállásaira való kiadásokban és adományokban.” Jellemző tulajdonságai, amelyeket feljegyeztek róla, csodás egyéniséget takarnak: rokonszenves, jóindulatú, békés lelkű, szelíd, nyugodt, alázatos, együttérző, jóságos, kedves, nyájas, harag nélküli, türelmes, megértő, hűséges. Méltó felesége lett a bizánci trónörökösnek, később császárnak, akiről szintén hasonló tulajdonságokat jegyeztek fel. Mértékletes volt, vallásos, adományozó, igazságos és megfontolt.

A császárné vallásossága nemcsak szavakban nyilvánult meg, hanem cselekedetekben is. Ő alapította Konstantinápoly legnagyobb vallásos intézményét, a Pantokrátor kolostoregyüttest. Mivel szociálisan érzékeny volt, hamar ráérzett arra, hogy kiknek van a legnagyobb szükségük segítségre. Így kapott helyet ebben az épületegyüttesben három templom, két szerzetesi kolostor, idősotthon, kórház, rokkantmenhely és árvaház. Kiemelkedő ezek közül a kórház, amely a középkori Európa kórházainak építésekor mintául szolgált.

Életét összegezve azt mondhatjuk, hogy békességteremtésre született mind földi, mind égi vonatkozásban. Többször közvetített politikai ügyekben a Magyar Királyság és a Bizánci Birodalom között, de gondja volt arra is, hogy karitatív tevékenységével az elesettek felé szolgáljon, és utat nyisson nekik a kegyelmes Isten felé. Nyolc gyermeknek adott életet, hűséges felesége volt férjének. Ironikus módon, a Béke nevet viselő császárné 1134-ben egy hadjáratban halt meg, ahova elkísérte a férjét.

Az ablakom még mindig nyitva. Miközben írok, egy kicsit ki is fülelek. Mi történt az óvodás háborúval? Az óvó néni hangját hallom: „Gyerekek, egyezzünk meg...”, és sorolja a békefeltételeket, amelyeket a kis zendülők elfogadnak. Az áhított biciklit mindenki kipróbálhatja, csak be kell tartani a szabályokat. A sorakozónál már ismét legjobb barátként fogják meg egymás kezét, és úgy vonulnak be a terembe, mintha soha egyetlen hangos szó sem esett volna közöttük.

- Mária és Márta Magazin -