A mennyek országa
Adventben élünk. Várakozunk. Jézus visszajövetelére várunk, hogy jöjjön el az Ő országa, a fényekkel, örömzengéssel, dicsőítéssel tele ország. Pedig Isten országa jön nap mint nap, itt van közöttünk. Bennünk van, és mi benne élünk, vagy legalábbis ez lenne az Isten szerinti állapot. Isten országa benne van a szavainkban, a tetteinkben, a gondolkodásunkban, az imádságunkban, ha benne van. A mennyek országa távolinak tűnik, pedig nagyon közel van. Miképp lehetséges ez? Visky István lelkipásztor elmélkedésében találunk választ a kérdésünkre. Dr. Buzogány Dezső teológiai tanár a vele készült interjúban kimondja, hogy Isten országa a mai ismereteinkkel megfoghatatlan. Ennek az országnak a megismerésében nem támaszkodhatunk sem a fizikai látásunkra, sem a fizikai hallásunkra. Bustya Sándor jegyzetében példákkal segít megismerni ezt az országot. Keresztyén emberként ennek az országnak polgárai, általa építői is vagyunk. Korondi Kinga interjúiban emberek által mutat be példákat: dr. Berecki Sándor történész, gondnok arról mesél, hogyan sikerül a politikai, civil életben képviselni Isten országát. Székely Zoltán lelkész és felesége, Székely Anna Eli pedagógus, szociális munkás a medgyesi diakónia szolgálatát mutatja be.
Sokszor úgy gondolnánk, hogy Isten országa csak belső, lelki módon építhető. Főtiszteletű Kató Béla püspök úr a külső intézményépítés fontosságáról beszél a vele készült interjúban. A külső építkezés keretet, lehetőséget teremt a belső építkezésnek.
A Mária és Márta Magazin idei utolsó száma figyelmünket a mennyek országára kívánja ráirányítani. Ebben segítenek a versek, az irodalom, a gyerekoldal, keresztrejtvény, a portré. Reméljük, lapunk és a létrejöttében munkálkodó szerkesztők ezáltal is eszközök lehettek Isten országának az építésében. Hálásak vagyunk az elmúlt 20 évért, amely mögöttünk van. Kérjük, hogy a következő években is legyenek lapunk hűséges olvasói, támogatói. Adjon Isten reményteljes várakozás után áldott ünnepet mindnyájunknak!
Az ország, amelyik nem e világból való
Nem úgy jön el, ahogy én várom, mondja Krisztus. Mennyi elképzeléssel, teológiai illúzióval kell leszámolnom!
És talán ez a legnehezebb az Isten országának megélésében: nem olyan, mint ahogy én gondolom, amilyennek elképzelem.
Isten országát építő munkássokként kötelességünk a többi munkással aktív közösséget vállalni, aki elfáradt, annak segíteni, illetve másokat is elhívni, bátorítani, hogy beszálljon ebbe az örökkévalóságot építő munkába.
Ezeket a lehetőségeket igyekszem felismerni és azután mindent elkövetni, hogy helyt álljak a feladatokban.
Isten országa mai ismereteinkkel megfoghatatlan
Amit Isten szükségesnek tartott kijelenteni magáról és az üdvösség dolgáról az embernek, azt elégségesnek kell tartanunk.
Ha többet akart volna közölni velünk, biztosan megtette volna, de nem tartotta szükségesnek megmondani a mennyország helyét.
Az érzékszerveinkkel nem érzékelhető, azokat felülmúló, az érzékelési tartományon kívül eső információk önmagukban sajnos használhatatlanok.
Az értelmet kell segítségül hívnunk ahhoz, hogy a láthatatlan dolgok valóságát elhiggyük.
Vasárnaponként hiába beszélünk a reménységről, a hitről, a jövőről, a testvériségről, ha a hétköznapokban nem történik semmi ennek irányába.
A szeretetszolgálatunk az igazolása annak, amiről beszélünk, s ha ez nem történik meg, akkor légüres térben beszélünk.
Egy diakóniai szolgálat története
Nekünk is hihetetlen volt, amikor láttuk, hogy milyen sokan eljönnek és segítenek.
Olykor olyanok is, akik talán maguk is segítségre szorulnak, mégis itt a megfelelő csoportban adni tudnak, jelenlétük a többieket is segíti, a közösséget meg építi.
Amikor Jézus Krisztus a földön járt, gyakran mesélt egy országról, amelyet általában úgy nevezett, hogy ISTEN ORSZÁGA vagy MENNYEK ORSZÁGA .
Úgy beszélt róla, hogy bárki megérthesse, milyen lehet az az ország, amelynek ő a királya, minket pedig arra hív, hogy a lakói legyünk.
A következő negyedévben arra a hónapra, amelyikben születtél, horoszkóp helyett egy Igét kínálunk a kegyelem csillagjegyében:
„...mert tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké. Ámen.”
(Mt 6,13b.)
A lencsét megfőzzük, a sárgarépát vékony karikákra vágjuk, a hagymát negyedbe, majd kb. 1cm-es csíkokra.
Kb 1 dl olajon pároljuk együtt a hagymát és a répát, amíg teljesen megpuhul a répa, kicsit sózzuk, borsozzuk.
Hogy milyen a mennyország? Nos, olyan hely, ahol a kislányokból angyalok lesznek, de lehet, hogy a fiúkból is. Sok mindent nem tudni róla, de azt igen, hogy rögtön a spagetti után teremtették. A spagetti is fontos, mert egészséges vitaminok vannak benne, és valószínűleg még a lelkek is szeretik. Az árnyékod tudja meg először, hogy befogadnak-e, aztán később te is utánamész. Amikor meglátod a nagy aranykaput, amire fel van írva: „Isten hozott mindenkit!”, akkor tudod, hogy megérkeztél a mennyországba. Ahhoz, hogy bejussál, nemigen kell különösebb próbákat kiállni, Isten megpuszil, és azt mondja: „Üdvözöllek a fedélzeten!”. Az egyetlen próba az, hogy igazán ott akarsz-e lenni. Aztán, ha már bejutottál, nem túl nehéz alkalmazkodni, igaz, egyet kell értened azokkal a dolgokkal, amiket Jézus mondott, vagy legalábbis a legtöbbel, de Isten megengedi, hogy legyenek saját ötleteid is. Persze ott mindig oda kell fordítanod a másik orcádat is, de aztán ne lepődj meg, ha sok puszit kapsz, mert állandóan ez megy a mennyországban…
Ami az oda való bejutást illeti, az meglehetősen egyszerű: egyenesen a Földről lehet felmenni a mennyországba. Legalábbis ezt gondolják az amerikai gyerekek, ahogy egy erről szóló kiadványban olvasható. Nem lepődnék meg, ha a mi gyerekeink hasonlókat gondolnának, és ki tudja, még az is lehet, hogy igazuk van.
Az Isten országáról annyit azért tudunk, amennyire szükségünk van: csak ránk vár, és a bejutáshoz elegendő az Isten kegyelme. Kell ennél több? A többi kérdés majd eldől. Legyünk olyanok, mint a gyerekek, és megtapasztalhatjuk már a földi életünkben is Isten országát, mert az élet szép!